A folkgitár matematikája I.

A folkgitár-pengetések alapja természetesen a zene, de ha oktatni akarjuk, akkor egy kissé át kell alakítanunk alapegységeit. Ezen legfontosabb alapegységek a különböző pengetési módok, amelyeket én sablonoknak neveztem el. A sablon egy előre legyártott zenei (vagy bármilyen) forma, amely kiváló kiindulópontja lehet a későbbi "laza" zenének.

Azt állítom, hogy először gondolkodjunk és zenéljünk sablonosan, logikus egységekbe szervezve, hogy aztán bármikor fel tudjuk azt higítani, azaz élő zenévé varászolni. Ráadásul kis matematika jelentős mértékben tágíthatja is a sablonok variációs lehetőségeit. Itt van például a teljesen általános Rumba 1 sablon:

Könnyen felfedezhetjük benne a technikából következő összes variációs lehetőséget, attól függően, hogy éppen hová esik a M-technika:

Rumba 1a

Rumba 1b

Rumba 1c

Az igaz, hogy némelyik sablon igen döcögősen hangzik, de alapjában véve felhasználható. Mindenesetre a Rumba 1 sablon már önmagában is egy olyan középgyors ritmuspengetés, amellyel a legtöbb ilyen jellegű dal vígan és biztonságosan lejátszható.

A sablonok megállapításánál tehát mindig egy jól hangzó kezdőképletből indulok ki és ha lehetséges, akkor azt tovább is fogom variálni. Egyúttal ha szükséges vagy van értelme, megadom a 1/2 ciklusos változatát is.

Ugyanakkor különbséget kell majd tennünk a különböző ütemmutatók között is, tehát a mindkét nagy sabloncsoportban (Felbontások és Ritmuspengetések) az alábbiak szerint külön lesznek csoportosítva a sablonok:

• 2/4-ben,

• 3/4-ben,

• 4/4-ben.

Ezekben az alfejezetekben külön-külön lesznek matematikai megközelítések, hiszen az ütemmutatók egyúttal különböző kiindulási feltételeket is jelentenek.