Folkgitár matematikája II.
Az alábbi módszertani ismertetés az eddig felmerült folkgitáros problémára majdnem tökéletes megoldást nyújt. Ehhez -már megszokott módon-, alapszintű matematikát hívunk segítségül. Szóval, most ugrik a majom a felfújt úszómedencébe, mert hisz milyen matekot lehet rendelni a Télapó itt van című világslágerhez? Nos lássuk, de előtte egy-két komolyabb dolgot meg kell értenünk a zenével kapcsolatban.
Mivel a fejezet újszerű alapfogalmai elsősorban a ritmika modellezéséhez kötődnek, ezért javaslom, hogy először nagyon alaposan tanulmányozzuk át a Ritmikai fogalmak I. című fejezetet!
Miután ezt megtettük és megértettük az ott leírtakat, megismétlem az egyik fontos meghatározást: az (európai) zene harmóniák és a harmóniákra épülő dallam ritmikusan ismétlődő egysége.
Ami most a mi szempontunkból lényeges, hogy a zene mindig időtől függő és változó, azaz dinamikus folyamat. Ezt jelképezi kiválóan a kör, mint az óra szimbolikus ábrázolása...
...illetve lineárisan a kottavonal és a nyíl mutatja a zene időben egyenletesen múló folyamatát...
®
...ahol az ismétlődő 1 egész periódust...
...az ütemvonalak jelzik (az ütemvonal kurzorral jelölve):
Az egyenletesen múló időben tehát a hangok ritmikusan, azaz jól követhető ütemben röppennek fel egymás után. Ezt a kotta a maga, ritmikához kötődő, bonyolult szimbólumrendszerével (ütemmutató, negyedek, nyolcadok, tizenhatodok, szinkópa, stb.) tökéletesen modellezi:
Ez a zene egyik fontos jellegzetessége. A zenére azonban az is jellemző, hogy a harmóniák és a dallamok nem véletlenszerű, hanem jól meghatározható időhosszig tartanak.
Ez valójában a ritmus és vele a harmóniák szabályos, egyesült ciklikusságát jelenti.
A fenti kör kiválóan utal erre a ciklikusságra, hiszen körbejárás után újrakezdődik. Szemléletesen neveztük ezt már fent periodikusságnak. A kotta -lévén lineáris-, nem képes mutatni ezt a ciklikusságot, bár egyvalami mégis ezt sejteti: az ütemvonalak.
Valójában ezek a függőleges vonalak utalnak arra, hogy a ritmus alapképletei mindig újrakezdődnek. Ha tehát a kotta elején van egy olyan ritmikai jelzésünk (ütemmutató), hogy:
...akkor ez azt jelenti, hogy egy adott egész periódus (egy egész ütem) után ez a 4 negyednyi ketyegés újraindul:
Természetesen állhat ez a ketyegés 8 darab nyolcadból is, mert ritmikai értékében ugyanannyi, mint a 4 negyed, hiszen ugyanannyi időbe telik lejátszani, csak a ketyegés lesz kétszer olyan gyors.
Az ütemmutató tehát azt adja meg, hogy egy ritmikai perióduson belül hány hang után fog az egész ritmikai alapegység megismétlődni.
A legáltalánosabb ütemmutató a 4/4, de sokszor hallhatunk 3/4-es zenéket (a keringő tipikus ritmusa), illetve mostanában a mulatós zenék és indulók térhódítása miatt gyakori a 2/4-es ütemmutató is.
Mivel a ritmus a zene alapmértéke, a kíséret (az akkordmenet) és a dallam kizárólag ehhez igazodik és mivel a ritmus már a klasszikus zeneelméletben is tökéletesen lemodellezett, most itt az idő, hogy ezt tegyük a folkgitár-akkordmenetekkel, azaz a pengetési alapképletekkel (sablonokkal) is.
Korlátozottan, de ezt követte eddig minden folkgitár-módszertan, ami azonban egyiküknek sem jutott eszébe, hogy az akkordmenetet ne a dalszöveghez (vele a dallamhoz), hanem a ritmikához kösse. Ez jelentős hiba volt, ugyanis a dalszöveg szintén a ritmikához igazodik.
Ennek oka pedig egyszerű: a zenészek nem rendszeralkotó elmék, ezért nem ismerték fel az akkordmenetekben felfedezhető, szinte tökéletesen modellezhető periodikusságot. Miért? Mert túl gyorsan akarták azt, hogy tanítvány zenéljen…
Ebben újszerű tehát a Pénzes-féle folkgitár-megközelítés.
A folkgitár-módszertanban az akkordmeneteket kétféleképpen tudjuk megszólaltatni:
-
az akkordokat felbontjuk, azaz az akkord hangjait különböző zenei sablonok formájában egymás után szólaltatjuk meg (felbontások). Ezek a felbontásos akkordmenetek általában a lassú, lírai dalok sablonjai.
-
Az akkord hangjait egyszerre szólaltatjuk meg (ritmuspengetések). Ezek általában a gyorsabb dalok sablonjai.
-
A dalhoz legjobban illő zenei sablont mi választhatjuk ki. Ez tehát a gitáros döntési szabadsága. A megfelelő választáshoz zenei tapasztalat és sablonismeret szükséges, de a legjobb, ha a választás során a dal eredeti verziójához (felvételéhez) legközelebb eső sablonnal próbálkozunk.
A felbontások, illetve a ritmuspengetések legyártásakor tehát nem a dalszöveget vesszük alapul (amely egyébként is sokszor szerzői jogvédett, tipikusan ilyenek például Bródy János dalai), hanem kihasználjuk a ritmika teljes modellezettségét és erre ültetjük rá a folkgitár-sablonokat, becsatlakoztatva egy kis, nem számottevő matematikát, de pusztán azért, hogy megmutassuk: módszertanilag lehet egzakt rendszert alkotni még a folkgitáron belül is.
Szemléltetésül először nézzünk meg egy teljesen általános akkordmenetet. Erre a sablonra könnyűzenei dalok szó szerint ezrei épülnek, legfeljebb más hangnemekben:
C-Am-F-G
Azt állítjuk, hogy ezen akkordmenethez zárt ritmikai egységeket, sablonokat rendelve (ritmuspengetések vagy felbontások) a dal tökéletesen lejátszhatóvá válik.
Először illesszük be egy bianco, azaz kitöltetlen kottába az akkordmenetet:
Hát ezzel nem sokat értünk, de láthatjuk, hogy az akkordmenet 4 periódust (4 ütemet) tölt ki. Ez már tulajdonképpen zene, ha az akkordokat egymás után szépen, egyenletes ritmusban, például egyszerű pulgar-, azaz hüvelykujjas lepengetéssel pengetjük meg (2 kör):
Sőt, teljes zenének is el lehet adni, ha ezen akkordok fölé valamilyen dallamot teszünk. Most legyen ez egy egyszerű C-dúr improvizáció:
Folytassuk tovább a fenti C-Am-F-G sablon körüli zenei motoszkálást! A folkgitáron semmi további dolgunk nincs, mint ehhez az akkordmenethez egy alaposan kigyakorolt pengetési sablont hozzárendelni. Vegyük például az én rendszeremben tábortűzi pengetésnek nevezett sablont...
...és ezt a sablont akkordonként játsszuk mindig kétszer:
Felismerjük-e a dalt? Ez A börtön ablakában című, általam igencsak utált mozgalmi dal, de ráhúzhatjuk még sok más további dalra is. Ezután rendeljünk ehhez az akkordmenethez egy másik, már középgyors pengetést, mondjuk a Rumba 1 sablont:
Ez a Beatrice együttes Boldog szép napok című slágere gitáron megszólaltatva, de sok más egyéb dal is... "Hogyhogy sok más egyéb dal?" - vetődik fel joggal a kérdés. Ebben a pillanatban észrevehetjük, hogy sok, általunk őrülten szeretett dal egyszerű, zenei sablonokra épül. "Miben különböznek akkor?" - csattan fel a második kérdés.
-
Elsősorban a kíséret fölé tett dallamban,
-
másodsorban a hangszerelésben,
-
harmadsorban pedig a szövegben, bár az utóbbi nem lényeges, mert zenei sablonokra olyan szöveget tehetünk, ami nekünk tetszik.
Mi kellett ahhoz, hogy a dalt a fenti módon le tudjuk játszani:
-
ki kell gyakorolnunk a kezdő akkordokat, majd később az alapvető akkordpár-váltásokat,
-
ki kell gyakorolnunk a fő pengetési sablonokat,
-
majd egyszerű dalokban ötvöznünk kell a könnyebb pengetési sablonokat az akkordokkal.
Láthatjuk, hogy ebben a rendszerben nincs mellébeszélés ("még nem éreztél rá a dalra" és hasonlók), mert ha a fenti követelményeket teljesítjük, akkor a dalt képesek leszünk lejátszani, sőt a dalt szöveg nélkül is tökéletesen le tudjuk modellezni. Tehát nem kellett foglalkoznunk a dal szövegével és a tanítvány zenei tehetségével, mert nem arra alapoztunk, hanem pusztán a szorgalmára.
Nagyon sok folkgitár-módszertan éppen ezért pedagógiai zsákutca: túlságosan sokat épít a tanítvány zenei ösztönösségére (amely sok esetben egyszerűen nem létezik).
Folytassuk tovább a módszertani elemek ismertetését!
A fenti 2 példában észrevehetjük: a sablonok meghatározása mellett azt is meg kellett adnunk, hogy a sablont hányszor játsszuk le. Ez vezeti be a ciklus fogalmát.
A ciklus azt jelenti, hogy a dal akkordjaiban a sablont hányszor játsszuk le.
A ciklus fogalmának bevezetésével a fenti 2 dalt már így tudjuk modellezni:
A börtön ablakában - 4/4 - Tábortűzi - 2 ciklus
C-Am-F-G
Már csak emlék - 4/4 - Rumba 1 - 2 ciklus
C-Am-F-G
Tehát a cím mellett meg van adva a felhasználandó (kigyakorolt) sablon és az alapértelmezett ciklusszám, azaz, hogy a dal minden egyes akkordjában hányszor kell a sablont lejátszani, a fenti esetekben kétszer, azaz 2 ciklusban.
A dalok többségének akkordmenete nem olyan egyszerű, mint a fenti esetekben; a ciklusszám sokszor változhat a dalon belül. Vegyük például a Télapó itt van című világslágert! Ez a dal -mint a legtöbb-, 1 versszakból és 1 refrénből áll. A dal sablonja az én rendszeremben Mulatós néven fut:
Most már nem szükséges kottában kidolgozni, csupán modellezem az eljárást:
Télapó itt van - Ritmuspengetés - 2/4 - mulatós
Versszak
(8) C
Refrén
(1) C-Am-G-C
(1) C-Am-G-C
A jelölés azt jelenti, hogy a versszakban a C akkordot 8 ciklus sablonnal kell lejátszanunk (azaz a sablont nyolcszor kell lejátszanunk), majd jönnek a refrén akkordjai 1 ciklusban.
A sor elején lévő ciklusszám az abban a sorban lévő összes akkord ciklusszámát meghatározza.
Valóban ez a Télapó itt van sablonja? Igen, most hallgassuk meg dallammal együtt!
Néha a ciklusszám még bonyolultabb. Ilyen például az Ohio című amerikai népdal akkordmenete. Itt már van alapértelmezett ciklusszám (2 ciklus), ettől egészen addig nincs eltérés, amíg nem találkozunk más ciklusszámmal. Az alábbi példában a 2. akkordsor akkordjait (D - A) csak 1 ciklusban kell lejátszani (1), ám az utasítás csakis erre a sorra vonatkozik! A dal legutolsó D akkordját (3. akkordsor) már megint 2 ciklusban kell megszólaltatnunk.
Ohio - Felbontás - 4/4 - 3. sablon - 2 ciklus
D - A - A7 - D - D7 - G
(1) D - A
D
A Pénzes-féle módszertan egyik nagy előnye, hogy az egy alcsoportban lévő sablonokat zökkenőmentesen tudjuk váltani anélkül, hogy a ciklusszám megváltozna. Ebben az esetben például erre az akkordmenetre bármelyik 4/4-es felbontásos sablon kompatibilis. Nézzük meg ugyanezt a dalt Felbontás - 4/4 - 4. sablon formátumban:
Sokszor létezik olyan dal, amelyikben szinte akkordonként változik a ciklusszám. Ilyenkor az akkord mögé írjuk a ciklusszámot és az természetesen csakis arra az akkordra vonatkozik. Ebből következően a fenti dalt így is le lehet írni:
Ohio - Felbontás - 4/4 - 3. sablon - 2 ciklus
D - A - A7 - D - D7 - G - D (1) - A (1) - D
Az akkord után lévő ciklusszám csakis az előtte lévő akkord ciklusszámát határozza meg.
Valóban ez a Ohio sablonja? Igen, most hallgassuk meg dallammal együtt (2 ciklus bevezető)!
A ciklusok jól meghatározható, nagyobb periódusokat alkothatnak. Ezeket én köröknek neveztem el. Az Omega együttes Gyöngyhajú lány című száma könnyen felvázolható a kör fogalmának bevezetésével. Nélküle a dalt csakis így tudnánk leírni:
Gyöngyhajú lány - Omega - tábortűzi - 2 ciklus
Versszak
Em - D - Am - Em
Em - D - Am - Em
Em - D - Am - Em
Em - D - Am - Em
Refrén
G - D - Am - Em
G - D - Am - Em
G - D - Am - Em
G - D - Am - Em
A kör bevezetése után:
Gyöngyhajú lány - Omega - tábortűzi - 2 ciklus
Versszak
4x (Em - D - Am - Em)
Refrén
4x (G - D - Am - Em)
Tehát 4 sornyi akkordmenet könnyen helyettesíthető ezzel a szimbólummal:
4x (akkordmenet)
A kétkedők számára jelzem, hogy a Gyöngyhajú lány akkordmenete valóban ilyen egyszerű! A fenti modellezést a dalon nyugodtan leellenőrizhetjük...
A felvázolt akkordmenetek a daloknak csupán szerkezeti vázai. Egy dalt sokféleképpen lehet előadni attól függően, hogy milyen az előadás koncepciója, azaz hányszor van megismételve a versszak, a refrén, stb. Ezt legtöbbször az előadás hangulata határozza meg. Például ha a közönség igényli, a refrén többször is megismételhető:
Gyöngyhajú lány - Omega - tábortűzi - 2 ciklus
Versszak
4x (Em - D - Am - Em)
Refrén
4x (G - D - Am - Em)
Versszak
Refrén
Refrén
Refrén
Ezt a színpadi spontanitást én úgy szoktam jelezni, hogy szabadon ismételhető részek után "..." jelet teszek:
Gyöngyhajú lány - Omega - tábortűzi - 2 ciklus
Versszak
4x (Em - D - Am - Em)
Refrén
4x (G - D - Am - Em)
Versszak
Refrén...
A hosszabb sablonoknál (ilyenek például a 4/4-es felbontásos sablonok) néha az akkordváltás még 1 ciklusnál is kisebb.
Valójában ilyenkor ennek pontosan a fele lehet, sőt ritkán a negyede.
Ezt úgy jelzem, hogy a ciklusszám helyén "1/2" jelzés van. Tipikusan ilyen dal a Tavaszi szél című magyar népdal:
Tavaszi szél - felbontás - 4/4 - 1 ciklus
G
(1/2) D – G – G – D – G – D
G
(1/2) Am – Em – Am – H7
Em (+lezárás)
Valóban ez a Tavaszi szél sablonja? Igen, most hallgassuk meg dallammal együtt!
Hallgassunk meg egy másik dalt is; ez a Mennyből az angyal című műdal. Ezen dal további érdekessége, hogy a 4. sorban a C-dúr akkord alatt a basszushang lefelé mozog:
Mennyből az angyal - 4/4 - 1 ciklus
(1/2) C - G - C - G - C - F - G - Am
C - G
(1/2) C - F
G
(1/2) C - C/h - C/a - C/g - F - Em - F - Dm - C - G
Am
(1/2) F - G
C
...és dallammal...
A dalszerkezetben jól láthatjuk, hogy igen sok benne a 1/2 ciklusú sablon.
Valójában minden, egész ütemet (periódust) kitöltő sablonnak le kell gyártani a 1/2 ciklusát, mert nagy valószínűséggel az valamikor elő fog fordulni.
Pénzes László