A ritmuspengetések alapjai
A ritmuspengetések technikai összetevői
A ritmuspengetések a közismert tábortűzi és az alapjában véve bonyolult ujjrendű flamenco-ritmuspengetések egyszerűsített, sok esetben továbbvariált változatai. Gyakorlásuknál szintén ügyeljünk az optimális gitár-, és kéztartásra (Gitártartás és az akkordok lefogása című fejezet).
A ritmuspengetéses sablonokat a következő módon és sorrendben gyakoroljuk ki:
-
állítsuk be az optimális gitár-, és kéztartást és ettől az alapozás során ne térjünk el,
-
szisztematikusan tanuljuk meg külön-külön a legfontosabb sablonokat 2/4, 3/4, 4/4-es ütemmutatóban, illetve a külön fejezetben lévő rumba-ritmuspengetéseket és egyúttal tanuljuk meg a neveiket is, mert a továbbiakban a honlapon így hivatkozom rájuk,
-
ezután lassan és egyenletesen fűzzük össze a sablon lejátszását,
-
az összefűzés folytatódhat, akár lassú metronómmal,
-
ezután vegyünk egyszerű akkordpárokat és a sablonösszefűzést akkordváltásokon keresztül folytassuk,
-
a gyakorlatok nyilvánvalóan végteleníthetőek, azaz ne álljunk le néhány ütem után!
A ritmuspengetéses sablonok kigyakorlását továbbra is egy A-moll akkordon keresztül fogjuk megtanulni:
-
0 - E
-
0 - A
-
2 - E
-
3 - A
-
1 - C
-
0 - E
...és erre alkalmazva fogjuk rendszerezni a ritmuspengetéseket. Természetesen itt is a különböző ütemmutatók lesznek a fő csoportosítási szempontok, amelyek tehát:
A ritmuspengetések technikai összetevői
A ritmuspengetések optimális megtanulásához a flamenco-stílusból származó technikai repertoárt használjuk fel. Ez a stílus vonultatja fel ugyanis a leghatékonyabb (és valljuk be: sok esetben a legnehezebb) technikai arzenált. A Pénzes-féle ritmuspengetések a valójában sokszor bonyolult flamenco-pengetések egyszerűsített változatai. Szakmai véleményem szerint nem lehetséges ennél jobban egyszerűsíteni a technikát. Illetve bármit lehet, nyugodtan szöszmötölhetünk, "pilinckázhatunk" a gitáron, de magasabb szintű játékra már nem lesz elég. A választás tehát részben a gyakorlón múlik.
Az alábbi technikák a ritmuspengetések fő összetevői, komponensei. Nem lesz olyan sablon, amelyet ne lehetne majd ezen komponensek valamely kombinációjával lejátszani. Az alábbiak tehát egyfajta mozdulat-LEGO-t alkotnak: belőlük később majd bármit fel tudunk építeni.
A mozdulatok energiája nagyobbrészt csuklóból, kisebbrészt ujjból származik. Amatőr folkgitáros ugyanis általában így penget:
Figyelem! A videó hibás mozdulatokat tartalmaz!
A mozdulat legfontosabb jellegzetessége, hogy a pengetés energiája nem csuklóból, hanem alkarból származik. Én ezt nevezem szemaforozásnak. Jegyezzük meg, hogy az alkaros pengetésnek van sebességbeli felső határa. Igaz, a csuklópengetésnek is, de az jóval nagyobb sebességeknél következik be, illetve ez a határ következetes gyakorlással mindig tágítható.
Lássuk a begyakorlandó mozdulatokat!
ima
Összezárt i m a ujjakkal történő lepengetés. Fő jellegzetessége, hogy a technika csuklóból és nem alkarból történik.
p
Pulgar ujjal történő felpengetés. Fő jellegzetessége, hogy a technika csuklóból és nem alkarból történik. A videóban jól megfigyelhető a felfelé irányuló csuklórántás:
Pulgar
Hüvelykujjal történő lepengetés. Az egyetlen, leeresztett alkarból kiinduló pengetés; általában dallezárásoknál alkalmazzuk. Jelzése a teljes dalszerkezetekben mindig ↓.
M
Mano, azaz kéz. A húrok tompítása összezárt i m a q ujjakkal körülbelül hanglyuk felett vagy kissé hátrább. Ügyeljünk arra, hogy összezárt ujjaink csak egy kevéssé lógjanak túl az E1 húrnál!
i (vagy ima)
Speciális felpengetés, általában M-technika után. A sablon kottájában általában i rövidítéssel jelzem (az eredeti flamenco-technika következetesen használja ilyen módon az i ujjat), de célszerűbb a mozdulatot ima ujjakkal végrehajtani.
ima + M
Speciális tompításos pengetés, amelynél nincs csukló, csak ujj:
x - teljes akkordtompítás, általában barré-technikával lefogott akkordoknál. Az alábbi videón az A-moll akkordot kivételesen 5. fekvésben és barré-technikával fogom le.
2 rövid tompítás után (xx) egy nyílt A-moll akkord következik:
P - M-tompítás közel a húrlábhoz.
D - M-tompítás a nyak felső részén. A kétféle tompítás kétféle hangot eredményez, amelyet a későbbiekben önálló sablonok formájában ki is fogunk használni.
Pénzes László