A felbontások alapjai
Vakok számára
Ugrás a felbontások kigyakorlására
A felbontások gyakorlásánál ügyeljünk a fenti képen mutatott optimális gitár-, és kéztartásra, amelynek szöveges összegzése a következő:
-
a gitár a húrfogó kéz felöli combon nyugszik (jobbkezesek esetében ez a bal comb), a gitárnyak enyhén felfelé áll,
-
a gitáros hangszere fölé hajol, vállai leeresztettek,
-
a húrfogó kéz csuklója a gitárnyak alá fordul olyannyira, hogy az ujjak minden irányból merőlegesen érintik a fogólapot, azaz ujjaink játék közben soha ne törjenek vissza (amely mozdulat a kezdők alapvető hibája szokott lenni).
Ez az alapértelmezett gitártartás, ettől -legalábbis az alapozás hónapjai alatt-, ne térjünk el.
A felbontásos kéztartás egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy a pengető kéz p - pulgar ujja jóval előrébb áll a többinél, a másik pedig, hogy a felbontások elsajátításakor a flamencótól eltérő módon nem használjuk a q – meñique, azaz a kisujjat.
A felbontásos pengetés az ujjakból történik, tehát nincsen benne sem csukló, sem alkar. Az ujjak pengetés közben ne távolodjanak el a húroktól, amely jelenség alapvető hiba szokott lenni a kezdőknél. Érdemes a pengető kéz körmeit megnöveszteni, ám ez nem követelmény, mert a húrok ujjvég-pengetésekkel is meg fognak szólalni, igaz, nem kemény, éles hangzással, amely a körmös pengetésre oly jellemző.
A felbontások gyakorlásakor általánosságban kijelenthetjük, hogy az alsó, mélyebb húrokat (E6-A5-D4) p ujjal, míg a felső, magasabb hangfekvésű húrokat (G3-H2-E1) i m a ujjakkal pengetjük meg. Ezáltal az alsó, mélyebb húrok a basszushangot adják, a felső, magasabb hangfekvésű húrok pedig a közép hangtartományú kíséret akkordjait.
A felbontásos sablonokat a következő módon és sorrendben gyakoroljuk ki:
-
állítsuk be az optimális gitár-, és kéztartást és ettől az alapozás során ne térjünk el,
-
szisztematikusan tanuljuk meg külön-külön a legfontosabb sablonokat 2/4, 3/4, 4/4-es ütemmutatóban és egyúttal tanuljuk meg a neveiket is, mert a továbbiakban a honlapon így hivatkozom rájuk,
-
ezután lassan és egyenletesen fűzzük össze a sablon lejátszását,
-
az összefűzés folytatódhat, akár lassú metronómmal,
-
ezután vegyünk egyszerű akkordpárokat és a sablonösszefűzést akkordváltásokon keresztül folytassuk,
-
a gyakorlatok nyilvánvalóan végteleníthetőek, azaz ne álljunk le néhány ütem után!
A felbontásos sablonok kigyakorlását egy A-moll akkordon keresztül fogjuk megtanulni, amelynek Pénzes-féle tükörképe és akkordkoordinátája a következő:
-
6-0-0-E
-
5-0-0-A
-
4-2-2-E
-
3-2-3-A
-
2-1-1-C
-
1-0-0-E
A sablonok megtanulása előtt a Pénzes-féle gitárkoordináta-rendszer alapján tisztáznunk kell a felbontásos sablonok vakok számára is feldolgozható azonosítását. A gitárkoordináták a húrokat a következő módon határozzák meg:
-
E6 - 6
-
A5 - 5
-
D4 - 4
-
G3 - 3
-
H2 - 2
-
E1 - 1
Ezzel a standard számsorral (6-5-4-3-2-1) a felbontásos sablonok már modellezhetők, fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ez csupán a sablon pengetési sorrendjét képes megmutatni, a ritmikáját nem. Az utóbbira egyébként nem is lesz szükségünk, mert a legtöbb sablont egyenletesen, bonyolultabb ritmika nélkül kell megtanulnunk, bár erre a sablonok között van néhány kivétel, amely azonban a videókon meghallgatható.
Most vegyük az 1. bevezető sablont!
Fogjuk le az A-moll akkordot, tegyük a p ujjunkat az üres A5 húrra, az ima ujjainkat pedig a G3-H2-E1 húrokra. Ezután ujjból vagy még inkább körömből megpengetve szólaltassuk meg ezt az akkordot. Ha ezt a 4 hangot egyszerre pengetjük meg, akkor tehát egy A-moll akkordot kapunk, amelyet alább meg is hallgathatunk:
Most hallgassuk meg a 2. bevezető sablont, amelynél az akkordot hangonként külön-külön kell megpengetni, ekkor a pengetés technikája nem változik:
Jegyezzük meg az A-moll akkordot, mert a további gyakorlatok erre az akkordra épülnek!
Most nézzük meg a sablonok felbontásos azonosítását!
Mivel az 1. sablonnál a 4 húrt egyszerre pengettünk meg, ezért így írhatjuk le:
-
5321
Ekkor a megpengetett húrok azonosító számait közvetlenül egymás mellé, balról jobbra írtuk le. Itt jegyzem meg, hogy írhatnánk a számokat akár függőlegesen, egymás alá is, például...
-
5
-
3
-
2
-
1
...de a vakok számára készült szövegfelolvasó szoftverek /ilyen a Jaws/ ugyanúgy olvasnák fel.
Még egyszer: a húrszámok közvetlenül egymás mellé írva azt jelenti, hogy a húrokat egyszerre kell megpengetnünk. Ebből következően a 2. bevezető sablont így írjuk le:
-
5-3-2-1
Ekkor a számok között kötőjelet használtunk.
Az akkord (másnéven: harmónia vagy hangzat) azt jelenti, hogy mindig van 1 alaphang és erre bizonyos zenei szabályok szerint további hangok építhetők. A bevezető sablonok akkordjában nem nehéz kitalálni az alaphangot (hiszen hangmagasságban az van legalul): A, míg a további 2 hang: C és E. Az A-moll hármashangzat tehát 3 hangból áll: A-C-E. Teljesen mindegy, hogy ez a 3 hang hányszor van benne az aktuális hangzatban, az csak egy 3 hangból álló hármashangzat fog maradni. A fenti akkordtáblában ugyanis...
...jól láthatjuk, hogy némelyik akkordhang többször is előfordul:
-
6-0-0-E
-
5-0-0-A
-
4-2-2-E
-
3-2-3-A
-
2-1-1-C
-
1-0-0-E
Kissé tudományosan fogalmazva: ezt az akkordot mi most gitárspecifikusan fogtuk le, mert az akkord hangjainak ismétlődései a gitár lehetőségeiből (és korlátaiból) következnek.